„Hova utazol hétvégén?” „Hejőkeresztúrra.” „Már megint?!” Hát igen. Lassan hazajárok a dél-borsodi településre, és már elmondhatom, hogy egyre több az ismerős. Június végén annak jártam utána, hogyan jut el egy alapvetően közösségi gazdálkodásra épülő program egészen az értékesítésig.
Mi az: kevés erőforrás szükséges hozzá, olcsón juttat egészséges élelmiszerhez, javítja a gazdasági helyzetet és nem szennyezi a környezetet? A válasz: Pro Lecsó. A 2012-ben Hejőszalontán indult programról korábban már beszámoltunk itt, a Civilzónán. Most arra próbáltam választ találni, milyen hosszú távú lehetőségeket rejt magában az elsősorban olyan hátrányos helyzetű településeknek kidolgozott program, ahol nincs vagy csak nagyon minimális a lehetőség helyben végezhető munkára.
Kilátástalanság helyett közösségi összefogás
Egyre jobban nézel ki! – mondom Lengyelné Magyar Juditnak és ezt komolyan is gondolom. Judit a hejőszalontai és hejőkeresztúri közösségi kertek oktató-intézője, valamint a két hónappal ezelőtt indult „Hejő – Sajó – FŐ a közös Lecsó!” program ún. oktató-intézőinek a felkészítője. Judit folyamatosan ingázik a települések között és fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy valamennyi kert fenntartható módon működjön. A feladat nem könnyű, ő mégis boldog, amikor a munkájáról kérdezem.
Zajlik a munka a közösségi kertben (fotó: Pillangó Fejlesztések)
„Az a legjobb, hogy igazán szegény embereknek segítünk. Olyanoknak, akik valamiért nem találták meg a számításukat, viszont a zöldségtermesztésben talán meglátják a kiutat a jövőre nézve” – mondja. „Ami nehéz, hogy van, akinek évek óta nincs munkája és nem tudja, mit jelent felelősséget vállalni egy közösségért. Itt viszont csapatban és nem mellesleg egymást inspirálva dolgoznak” – teszi hozzá.
Lengyelné Magyar Judit és Miklós Árpádné Zsuzsi (fotó: Pillangó Fejlesztések)
Akiknek a közmunka az egyetlen lehetőség, ez elképesztően fontos. „Egyfajta életmódváltást jelent. Már most látjuk, hogy akik tavaly óta részt vesznek a programban, megváltoztak. Fittebbek, mosolygósabbak, együttműködőbbek, nyitottabbak” – meséli Kassai Melinda, a Pro Lecsót kidolgozó Pillangó Fejlesztések vezetője. „Akárhol indítjuk el a programot, a kiindulópont mindig az a társadalmi állapot, amelyben az ott lakók élnek: munkanélküliség, fizikai- és sokszor mentális elszigeteltség” – folytatja.
„Amikor először érkezünk egy településre, a jövendő csapattagok látványosan karba tett kézzel ülnek, zárkózottak. Ahogy elkezdenek dolgozni és a munkájuk eredményeképp kibújik az első zöld hajtás, úgy virulnak ki ők maguk is” – meséli Ekler Éva, a Pillangó Fejlesztések munkatársa. Hozzá teszi, nem hiába zöldségtermesztésre dolgozták ki a Pro Lecsót: a zöldség viszonylag gyorsan megnő, az eredmény pedig hamar látható.
Egy program, amely mindenkinek jó
„Ennek a programnak csak nyertesei vannak. A Pro Lecsó tényleg mindenkinek jó” – mondja Kassai Melinda. „Olyan programot találtunk ki, amelynek nincsenek hátulütői, a résztvevők számára nyereséget hoz. Mindenki rugalmasan megtalálja, hogyan tud benne részt venni. A Pro Lecsó a résztvevők közötti erőteljes együttműködésre épít.”
Több év munkanélküliséget követően sokan megkeseredettek, értelmetlennek látják az életet. Nekik legtöbbször egy-egy biztató mondat is szárnyakat ad. „Én minden nap úgy kezdem a munkát, hogy „De jó, hogy itt vagytok! De ügyesek vagytok!” – és ez egész napra nagy erőt ad a munkatársaknak” – meséli Miklós Árpádné, Zsuzsi, a Pro Lecsó sajósenyei csapatának oktató-intézője.
Márpedig ott, ahonnan ő érkezik, valóban elkél a segítség. Sajósenye Miskolctól 15 kilométerre lévő, 450 lelkes település. Zsuzsi évtizedekig pedagógusként dolgozott, jelenleg nyugdíjasként vállalja, hogy a Pro Lecsó programban szerzett tudást nem csupán a saját kertjében kamatoztatja. „Én magam is sokat tanultam a növényekről, és ezt az ismeretet igyekszem átadni a sajósenyei embereknek. Pedagógusként is a közösség erejével tudtam a legtöbbet kihozni a gyerekekből és most tulajdonképp ugyanezt csinálom felnőttekkel” – mondja.
Munkanélküliség helyett mintakert
Lengyelné Magyar Judit azt mondja, nem csupán közösségi kertet, hanem mintakertet is gondoznak. Büszke arra, hogy a programban részt vevő családok egészséges ételt visznek haza, sőt, Hejőszalontán és Hejőkeresztúron már értékesíteni is tudják a megtermelt zöldséget.
Judit vallja, ha több település fog össze, sikeresebbek lesznek. Ezt Kassai Melinda is megerősíti. „A „Hejő – Sajó – FŐ a közös Lecsó!” program nyolc település együttműködésével indult. A Pro Lecsó új állomása ez, amely nem csupán egy településen belüli, hanem települések közötti együttműködés kialakítását is lehetővé teszi. A településekkel együtt gondolkodunk, vagyis ők maguk is részt vesznek a tervezésben” – magyarázza.
A hálózatos forma azért fontos, mert a résztvevő települések egymást is inspirálják, segítik. A módszer lényege a gyakorlati, iskolán kívüli, nem tanfolyami keretek között történő tanulás. „Tavasszal Napkertet telepítettünk. Ez nem csupán egy fűszerkert, hanem egy esztétikus (nap-alakzatban kialakított), ehető virágokkal beültetett kiskert. Azt látjuk, hogy ma már mindenki csinosítja, örömmel dolgozik benne” – meséli Melinda.
Ekler Éva, Réthy Katalin és Kassai Melinda a Napkertben (balról jobbra; fotó: Pillangó Fejlesztések)
A Napkert telepítése másnak is óriási élményt jelentett. Réthy Katalin osztotta meg velem a tapasztalatait. „Megálmodtuk, hogy ne egy klasszikus, kocka alakú ágyást alakítsunk ki. Lerajzoltuk papírra, színes ceruzákkal. Eleinte senki nem értette, hogy pontosan mi lesz belőle. Óriási élmény látni, hogy ma már gondozzák a kertet, a megtermelt fűszert pedig el tudják adni vagy felhasználják a saját konyhájukban” – meséli a Pillangó Fejlesztések agroökológusa.
A cél a fenntartható vidékfejlesztés
A komplex program célja nem csupán a helyben végezhető, értelmes tevékenység létrehozása, hanem az is, hogy a megtermelt zöldségekre kereslet mutatkozzon. Ehhez persze alapvető a hosszabb távú tervezhetőség. Sok hátrányos helyzetű településnek azonban még annyi pénzügyi fedezete sincs, amely a Pro Lecsó program elindításához elegendő. Pedig korántsem kerül annyiba, mint például egy autógyár elindítása!
„Míg az élet más területein elfogadott, hogy az innovációhoz idő kell, úgy tűnik, hogy itthon ez a társadalmi innovációra még nem érvényes. Ez azért problematikus, mert így különösen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. A program elindítása és fenntartása nagy elszántságot kíván mind a mi, mind a résztvevő polgármesterek részéről”- magyarázza Kassai Melinda.
Míg Európában erős igény mutatkozik a vegyszermentes élelmiszerek fogyasztása iránt, addig Magyarország egyelőre elmaradott ebben a tekintetben. „A 90-es évek elején 2% volt a bio zöldségtermelés aránya. Elmúlt 25 év és ugyanitt tartunk. Míg Romániában 8%, Szlovákiában pedig 10% ez az arány, addig hazánkban maradt a 2%”- tudom meg Melindától.
Egy kosár vegyszermentes zöldség (fotó: Pillangó Fejlesztések)
Pedig a bio nem szükségszerűen drága. A Pro Lecsó kertekben akár 40 féle zöldséget is termelnek, tudatosan vegyszermentesen. Több településen már beemelték az óvodai ellátásba a megtermelt zöldségeket, így helyben marad a haszon és az óvodán keresztül az adott település nagy része elérhető. „Még ugyan az elején vagyunk, de a következő generációra is hathat a program. Arra törekszünk, hogy kialakuljon egyfajta tudatosság, igényesség és ismeret a vegyszermentes termesztés irányába” – magyarázza Melinda.
A Pillangó Fejlesztések munkatársai jelenleg közös márka, minősítés és marketing kialakításán gondolkodnak. Álmuk, hogy a vegyszermentes gazdálkodás a településfejlesztés új iránya lehessen. A tágabb cél pedig még ennél is izgalmasabb: úgy hívják, hogy fenntartható településgazdálkodás.
https://www.facebook.com/ButterflyFreeFlow
Pillangó Fejlesztések
***
A Pillangó Fejlesztések (korábban Pro-Cserehát Egyesület) 2009-ben alakult. A Pro Lecsó programot 2009-ben dolgozták ki, majd másfél éves előkészítő munka után 2012-ben indult el először Hejőszalontán, 2013-ban Bükkaranyoson és 2014-ben Hejőkeresztúron. A Pro Lecsó program az ERSTE Alapítvány Roma Partnership program része, a „Hejő – Sajó – FŐ a közös Lecsó!” program a Norvég Civil Alap támogatásával valósul meg.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: