„Hova utazol hétvégén?” „Hejőkeresztúrra.” „Már megint?!” Hát igen. Lassan hazajárok a dél-borsodi településre, és már elmondhatom, hogy egyre több az ismerős. Június végén annak jártam utána, hogyan jut el egy alapvetően közösségi gazdálkodásra épülő program egészen az értékesítésig.

Mi az: kevés erőforrás szükséges hozzá, olcsón juttat egészséges élelmiszerhez, javítja a gazdasági helyzetet és nem szennyezi a környezetet? A válasz: Pro Lecsó. A 2012-ben Hejőszalontán indult programról korábban már beszámoltunk itt, a Civilzónán. Most arra próbáltam választ találni, milyen hosszú távú lehetőségeket rejt magában az elsősorban olyan hátrányos helyzetű településeknek kidolgozott program, ahol nincs vagy csak nagyon minimális a lehetőség helyben végezhető munkára.

(tovább…)

Számos olyan téma került már feldolgozásra filmes eszközökkel, amelyek középpontjában a cigány embereket ért sérelem áll. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik, hogy miként hat ez a roma társadalom tagjaira, hogyan élik meg ők a cigányságukat. A Transitions projektekkel foglalkozó írásunk 2. része következik.

Roma és nem roma újságírók több tucat filmet készítettek közösen Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában a 4 éven keresztül tartó Transitions projektek keretében. A programban itthonról 14 roma és nem roma újságíró vett részt. Korábbi cikkünkben Móricz Ilona, a hazai koordinációt végző Független Médiaközpont igazgatója úgy fogalmazott, a projekt erénye, hogy „a videós újságírás és a dokumentarista módszertan összekapcsolásával nemzetközi közönséghez szóló, releváns történeteket mond el európai roma közösségekről, romák főszereplésével és közreműködésével”.

(tovább…)

Már általános iskolásként tudta, hogy mássága miatt „utakat” kell keresnie és találnia, hogy odafigyeljenek rá. Felnőttként sikerült elfogadó környezetet teremteni maga köré. A Romani Design-t ma már elismert márkakánt jegyzik itthon és külföldön egyaránt, kollekcióit olyan neves színésznők viselik, mint Gryllus Dorka.

Varga Erika tradíciókövető családban nőtt fel, ahol az öltözködés hangsúlyos szerepet töltött be. Ugyan gyerekként arról még nem álmodozott, hogy divattervező lesz, de az alkotás, a kézműves tevékenység mindennapos volt otthon. Nem véletlenül lépett az útra, amelyen immár évek óta halad. „Kezdetben a roma népismeret-terjesztés területén végeztem oktatói munkát, majd az ötvösségben kerestem a kreatív önkifejezés lehetőségeit. Végül ennek a számomra két fontos területnek az összekapcsolásából jött létre egy társadalmi küldetéssel bíró divatmárka gondolata” – magyarázza Erika a Romani Design gyökereit.

“A divat révén szemléletformálást lehet megvalósítani.”; fotó: Imre Barnabás

(tovább…)

Létezik egy apró borsodi település, amely immár évek óta csodabogárként szerepel a hírekben. Egy ezerfős falu, amely folyamatosan fejleszt, megújít, és arra törekszik, hogy szellemi és fizikai erőforrásait kihasználva boldoggá tegye az ott élőket. A titok nyitja az oktatásban rejlik.

A település két „csodája” miatt vált híressé: az ún. hejőkeresztúri iskolai modell, valamint a közösségi gazdálkodásra építő zöldségtermesztési program, a Pro Lecsó révén. Látszólag egymáshoz semmi közük, közelebbről nézve azonban elválaszthatatlanok egymástól. A település két vezetőjét hívtam segítségül, hogy a titok nyomába eredjek. Demeterné Zeleni Enikőt 2006-ban választották polgármesterré, Kovácsné Dr. Nagy Emese pedig 2000 óta áll a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola élén. Mindkettőjük célja ugyanaz: jobbá tenni a falut, amelyben élnek. A tavasz egyik utolsó napján Hejőkeresztúrba látogattam. INTERJÚ.

(tovább…)

Magyarországon most először végeztek felmérést arról, hogy mennyire gyermekbarát a kórházak működése. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi kampányának végén egy interaktív honlap készül, amelyen majd követni tudjuk, melyik intézmény gyermekbarát. A cél: 2016-ra csak olyan kórházak legyenek itthon, ahol biztosítva van a szülők jelenléte a beteg gyerek mellett.

„Ha a gyermeket kiszakítják a környezetéből, tele van félelmekkel és kérdésekkel, amit a szülői jelenlét jelentősen tud oldani. A kommunikáció is gördülékenyebb lehet, hiszen a szülővel közlékenyebb a gyermek, mint az orvossal” – magyarázza Bence Rita, miért fontos, hogy a gyerekek ne maradjanak magukra a kórházi tartózkodás során. A TASZ Betegjogi és Önrendelkezési Jogi Programjának vezetője azt mondja, a hozzájuk beérkező panaszok arra engednek következtetni, hogy a hazai gyakorlat jelenleg korántsem egységes, vagyis nem kiszámítható, hogy melyik kórházakban engedik a gyermekkel való együttlétet. Ezért március végén a TASZ közérdekű adatigényléssel kereste meg az összes olyan kórházat, ahol gyermekosztály, illetve szülészet működik.

(tovább…)

Remény, akarat, szándék. Kompetencia, hűség, szeretet. Gondoskodás, bölcsesség, halálfélelem. Mindannyian ismerjük e szavak jelentését, de vajon értjük is a működésüket? Miként lehetünk többek, ha ismerjük személyiség-fejlődésünk térképét? Hogyan ismerhetjük fel a családi működés zavarait? Kérdések, felismerések és önvizsgálat. A Feldmár Intézet legutóbbi előadásán jártam.

Nincs olyan ember, aki időről-időre ne állna meg, és ne gondolkodna el: melyek voltak gyermekkorának legfontosabb élményei, mi az, amit ebből az időszakból felnőttként magával cipel, és vajon mi az a tudás, amit maga is szeretne átadni saját gyermekének. A Feldmár Intézet zsúfolásig telt terme láttán úgy tűnik, a személyiség lélektan mindenkit érdekel; az első gyermekének nemrég életet adó édesanyától, a már többunokás nagymamán át, a gyermekét egyedül nevelő édesapáig. Gógl Györgyi pszichológus ezúttal a gyermekek viselkedészavarairól beszélt.

(tovább…)

Kísérletezés, fejlesztés, merész, sokszor tabunak számító témák. Színházzal, színházi neveléssel foglalkozik a jövőre 20. születésnapját ünneplő Káva Kulturális Műhely. A héten az OFF-Biennálé Budapest kortárs művészeti programsorozaton vesznek részt.

A Káva elsősorban gyerekeknek és fiataloknak készít úgynevezett részvételen alapuló előadásokat. A módszer lényege, hogy a középpontba a majdani nézőt helyezi. A darabok témájának kiválasztásakor minden esetben valamilyen emberi, erkölcsi vagy társadalmi kérdést, problémát vizsgálnak.

„Egyfajta nyílt társadalmi fórumként látjuk és láttatjuk az előadásainkat, ahol lehetőségünk van közösen egyeztetni a véleményünket, gondolatainkat, egy-egy mindannyiunk számára releváns kérdésről, problémáról” – magyarázza Takács Gábor, a Káva színész-drámatanára.

(tovább…)

Több olyan nemzetközi médiafejlesztési projektet valósított meg az elmúlt években egy prágai központú hírportál, amelyeknek célja a romákkal kapcsolatos előítéletek és sztereotípiák visszaszorítása volt. A Transitions által irányított projektek keretében 4 éven keresztül, roma és nem roma újságírók több tucat filmet készítettek közösen Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában.

A programban itthonról 14 roma és nem roma újságíró vett részt. A Színesen és elfogulatlanul című két éves projektben 25 rövid videó-dokumentumfilm készült, majd ezt követte 2012-2014-ben a Romák – itthon Európában, amelynek során további 15 filmet forgattak a résztvevő öt országban. Az újságírók a rövid videós dokumentumfilm-készítési modell alapján gyártották filmjeiket. Az amerikai hírmédiában ez a modell elterjedtebb, mint Európában, ezért a Miami Egyetem oktatóinak, szakembereinek útmutatásával zajlott a munka.

„A film lehetővé teszi, hogy azok az emberek szólaljanak meg, akik egyébként nem szerepelnek a hírekben, akiknek ritkán adatik meg, hogy elmondják nyilvánosan, amit gondolnak. Az újságíró a háttérben marad, tehát csupán láttatja az eseményeket, megszólaltatja a szereplőket” – mondja a hazai koordinációt végző Független Médiaközpont igazgatója, Móricz Ilona arra a kérdésre, hogy miért épp a filmet választották a projekt kommunikációs formájaként.  (tovább…)

2012-ben egyedülálló program indult a borsod megyei Hejőszalontán. A Pro Lecsó új alapokra helyezi a közösségi mezőgazdálkodást, mégpedig oly módon, hogy vegyszermentes zöldségtermesztéssel ad választ olyan összetett társadalmi-gazdasági problémákra, mint a munkanélküliség vagy a kirekesztettség.

A Pillangó Fejlesztések által kidolgozott módszer azon hátrányos helyzetű településeknek nyújt alternatívát, ahol nincs, vagy csak nagyon minimális a lehetőség helyben végezhető munkára. A módszertan segítségével nem csupán vegyszermentes kertészet tervezését, beindítását végzik, hanem a résztvevők folyamatos képzését, egy speciális iskolán kívüli felnőttoktatási program segítségével. A szervezők valójában egy remekül működő, a gyakorlati vidékfejlesztésben használható módszert dolgoztak ki.

„A kertészeti termelés 2014-ben 3 településen, 30 résztvevővel zajlott, akik fejenként 300-600 kg friss zöldséget vittek haza családjuk részére a szezon során, ami jelentősen hozzájárult az élelmiszer-biztonságukhoz” – mondja Kassai Melinda, a Pillangó Fejlesztések vezetője. Ez közvetett jövedelmet jelent a különösen hátrányos helyzetű, segélyen élő, de más kispénzű embereknél is. Arról nem is beszélve, hogy észrevétlenül kerülnek ki abból a státuszból, hogy mindig csak segélyéért járnak az önkormányzathoz. A zöldségek jelentős része otthon, saját háztartásban kerül elfogyasztásra.

„Fontosnak tartjuk az egyéni motiváció kialakítását és folyamatos fejlesztését. Ennek része, hogy a résztvevők a megtermelt zöldségeket a saját döntésük szerint használhatják fel. Gondoljunk csak bele, hogy annak, aki 22 ezer forint segélyből él, mekkora segítséget jelent, hogy kellő mennyiségű, vitamindús, egészséges táplálék jut az asztalra” – magyarázza Kassai Melinda.

Palánta-telepítés Hejőkeresztúron

(tovább…)

Végy egy élményt, adj hozzá egy kis segítő szándékot, majd fűszerezd meg egy csipet nyitottsággal!

A fenti „recept” egy egyedülálló kampány legfontosabb elemeit tartalmazza. Az Élményalap célja, hogy olyan platformot teremtsen, ahol lehetőség nyílik az „ép” és a fogyatékossággal élő emberek közötti párbeszédre. Úgy működik, mint egy banki alap, csak nem pénzt kell beletenni, hanem élményt. A képlet egyszerű: az élmény-megvalósítók összegyűjtik az élményeket, amelyek közül aztán a fogyatékossággal élők szabadon válogathatnak; ezt követően pedig jöhet a megvalósítás. A programsorozat küldetése: felkelteni a közösségben rejlő segítő szándékot, elősegíteni az egymásról szerzett közös tapasztalatokat, mindezek révén pedig támogatni a társadalmi el- és befogadást. A példaértékű kezdeményezést az elsősorban értelmileg akadályozott emberek számára támogató szolgáltatásokat és foglalkoztatási programokat működtető Fogd a Kezem Alapítvány indította.

(tovább…)