Civilzóna

Fogadj örökbe egy kertet! Vagy kettőt…

2012-ben egyedülálló program indult a borsod megyei Hejőszalontán. A Pro Lecsó új alapokra helyezi a közösségi mezőgazdálkodást, mégpedig oly módon, hogy vegyszermentes zöldségtermesztéssel ad választ olyan összetett társadalmi-gazdasági problémákra, mint a munkanélküliség vagy a kirekesztettség.

F+-szerkert

A Pillangó Fejlesztések által kidolgozott módszer azon hátrányos helyzetű településeknek nyújt alternatívát, ahol nincs, vagy csak nagyon minimális a lehetőség helyben végezhető munkára. A módszertan segítségével nem csupán vegyszermentes kertészet tervezését, beindítását végzik, hanem a résztvevők folyamatos képzését, egy speciális iskolán kívüli felnőttoktatási program segítségével. A szervezők valójában egy remekül működő, a gyakorlati vidékfejlesztésben használható módszert dolgoztak ki.

„A kertészeti termelés 2014-ben 3 településen, 30 résztvevővel zajlott, akik fejenként 300-600 kg friss zöldséget vittek haza családjuk részére a szezon során, ami jelentősen hozzájárult az élelmiszer-biztonságukhoz” – mondja Kassai Melinda, a Pillangó Fejlesztések vezetője. Ez közvetett jövedelmet jelent a különösen hátrányos helyzetű, segélyen élő, de más kispénzű embereknél is. Arról nem is beszélve, hogy észrevétlenül kerülnek ki abból a státuszból, hogy mindig csak segélyéért járnak az önkormányzathoz. A zöldségek jelentős része otthon, saját háztartásban kerül elfogyasztásra.

„Fontosnak tartjuk az egyéni motiváció kialakítását és folyamatos fejlesztését. Ennek része, hogy a résztvevők a megtermelt zöldségeket a saját döntésük szerint használhatják fel. Gondoljunk csak bele, hogy annak, aki 22 ezer forint segélyből él, mekkora segítséget jelent, hogy kellő mennyiségű, vitamindús, egészséges táplálék jut az asztalra” – magyarázza Kassai Melinda.

palanta_telepites

Palánta-telepítés Hejőkeresztúron

Egészséges élelmiszerek, saját kertből

A szervezők szeretnék elérni, hogy a vegyszermentes gazdálkodás ismeretei mindenki számára elérhetőek legyenek. Úgy vélik, a helyi fenntartható fejlesztés egyik könnyen elsajátítható módja a vegyszermentes háztáji- és közösségi gazdálkodás. „Az ökológiai gazdálkodás, a biotermékek fogyasztása Magyarországon egyelőre egy szűk réteg kiváltsága, úri huncutság” – mondja Réthy Katalin, a Pillangó Fejlesztések agroökológusa.

A fiatal szakember a holisztikus szemléletmód jegyében, gazdasági, társadalmi és környezeti kontextusban, a hosszú távú fenntarthatóságot szem előtt tartva foglalkozik a mezőgazdasági termelés kérdéseivel. Ahogyan ez a szemléletmód, úgy egyelőre a Pillangó Fejlesztések munkája is kuriózumnak számít ma Magyarországon. „Habár tanulmányaimat holland és francia egyetemeken végeztem, az ott megszerzett tudást mindenképp itthon szerettem volna kamatoztatni. A munkám során most a mi segítségünkkel jutnak el a fenntartható fejlesztéssel kapcsolatos ismeretek kis vidéki közösségekbe, tényleges változást, javulást hozva” – magyarázza Réthy Katalin.

zoldsegek

Saját kertből, saját zöldség

De miért is olyan fontos felhívni a figyelmet a fenntartható fejlesztésre, a helyi cselekvés lehetőségeire? A Pillangó Fejlesztések munkatársai azt vallják, hogy a kistelepüléseknek fontos szerepük lehet a saját fenntartható programok kialakításában, amelyek a települések életében a társadalmi és szociális problémák megoldásában is szerepet játszanak. „Tudjuk, hogy az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-önrendelkezés, a szegénység és a fenntartható fejlesztés, valamint a közösségfejlesztés témái összefüggenek, ezeket érdemes együttesen kezelni. A Pro Lecsó program ezt teszi lehetővé” – mondja Kassai Melinda.

A természeti erőforrások kizsákmányolása sokszor a helyi közösségek rovására zajlik; nem csak Magyarországon, de globális szinten is. Pedig az egészséges környezet, a hosszú távon is fenntartható gazdasági működés leginkább a helyben lakó emberek számára fontos. Katalin szerint ugyanakkor a fenntartható fejlesztésnek szomorú aktualitást ad az egyre inkább mélyülő szegénység: „A fenntartható fejlesztés során arra törekszünk, hogy minél kevesebb erőforrásból minél jobb eredményeket érjünk el, hasonlóan ahhoz, ahogy a szegénységben élő emberek” – mutat rá a párhuzamra. „Erre kiváló példa a vegyszermentes gazdálkodás: nem kell megvennem a műtrágyát, a permetszert, sőt, ha elég ügyes vagyok, a vetőmagot sem, hiszen a tápanyag utánpótlásra a szomszédtól is begyűjthetem a komposztálható anyagokat, esetleg a felesleges trágyát” – teszi hozzá Katalin.

Így tudnak tehát a program résztvevői kevés erőforrást felhasználva, olcsón, egészséges élelmiszerhez jutni, javítva saját gazdasági helyzetüket, közben pedig nem szennyezve a környezetet.

De mik azok az ehető virágok?!

Április közepén új elemmel bővült a Pro Lecsó. Ekkor hirdették meg – elsőként Hejőkeresztúron, a helyiek kívánsága alapján – a ’Fogadj örökbe egy kertet’ elnevezésű programot. Ez azoknak a kertészkedni vágyóknak szól, akiknek ugyan nincs kertjük, de volna kedvük az ökológiai zöldségtermeléshez. A szervezők szerint ez egy remek alkalom arra, hogy a falu és a város közötti kapcsolat egy új, élő formáját alakítsák ki.

„A városi embereknek lehetőséget adunk kertművelésre, akkor is, ha nincs saját kertjük, a települési kihasználatlan kertek pedig nem maradnak parlagon. A kezdeményezés továbbá magában rejti új, dinamikus kapcsolatok kialakulását” – mondja Kassai Melinda. A programba olyan városlakók, családok, baráti társaságok és más közösségek jelentkezését várják, akik szívesen járnának kertészkedni Miskolcról, Tiszaújvárosról, vagy más környékbeli városokból.

Az első ’Fogadj örökbe egy kertet’ programon sor került a Napkert névre keresztelt fűszer- és ehető virágkert telepítésére, amelyet az iskola mellett, egy eddig még kihasználatlan területen építettek meg. „Elhatároztuk, hogy nem csupán funkcióját tekintve, de egy szemre is tetszetős kertet alakítunk ki. A Napkert ágyásait sugaras elrendezésűre terveztük, középen egy fűszerspirállal, amely egyebek között a dolgok ciklikusságát, a természet körforgását szimbolizálja” – meséli Kassai Melinda. A fűszerspirál lényege, hogy különleges formája révén több különböző növényi élőhely kialakítására van lehetőség, mivel a spirál különböző szintjein eltérnek a nedvességi- és hő viszonyok. Így kerül legfelülre a meleg-, napfény- és szárazságkedvelő levendula, a spirál aljába pedig a nedvességkedvelő menta, koriander, citromfű.

Fot+-_+ęp+şt+ęs

Épül a Napkert

„A fűszerek és ehető virágok fogyasztása gyógyteákban, fűszerkeverékekben a zöldségek mellett tovább javíthatja a kertészek táplálkozási szokásait, táplálkozási tudatosságát. Az ehető virágok pedig kiváló salátanövények, színesek, szépek, egészségesek és nem utolsó sorban figyelemfelkeltőek” – teszi hozzá Réthy Katalin. Az agroökológus azt is kiemeli, hogy a Napkert kizárólag újrahasznosított anyagokból – bontott téglából, régi tetőcserépből, maradék térkőből – készült, így a palántákon, magokon kívül nem költöttek rá. „Elkészült egy kert, ami egészséges és finom növényeket ad, szép, közösen építettük, tervezése és kivitelezése sokkal olcsóbb volt, mint egy emlékmű. A tervezés során is azt tartottuk szem előtt, hogy ehető ékességet hozzunk létre a település számára, amelyet közösen ápolhatnak és közösen szüretelhetnek” – összegzi Katalin.

 A Pro Lecsó eddig Hejőkeresztúron, Hejőszalontán és Bükkaranyoson működik. A napokban indul a „Hejő – Sajó – FŐ a közös Lecsó!” program a fenntartható gazdálkodásért, 8 település együttműködésével. A Pro Lecsó program új állomása ez, mely nem csupán egy településen belüli, hanem települések közötti együttműködés kialakítását is lehetővé teszi. A Pillangó Fejlesztések folyamatosan várja további érdeklődő települések, valamint olyan civil szervezetek jelentkezését, amelyek kistelepülési szinten foglalkoznak a roma felzárkózás, az integráció gyakorlati lehetőségeivel, és tevékenységükbe szívesen beillesztenék a Pro Lecsó programot. www.bffd.hu

 https://www.facebook.com/ButterflyFreeFlow
Pillangó Fejlesztések

***

A Pillangó Fejlesztések (korábban Pro-Cserehát Egyesület) 2008-ban alakult. A Pro Lecsó programot 2009-ben dolgozták ki, majd másfél éves előkészítő munka után 2012-ben indult el először Hejőszalontán, 2013-ban Bükkaranyoson és 2014-ben Hejőkeresztúron. A Pro Lecsó program az ERSTE Alapítvány Roma Partnership program része.

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!