Számos olyan téma került már feldolgozásra filmes eszközökkel, amelyek középpontjában a cigány embereket ért sérelem áll. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik, hogy miként hat ez a roma társadalom tagjaira, hogyan élik meg ők a cigányságukat. A Transitions projektekkel foglalkozó írásunk 2. része következik.

Roma és nem roma újságírók több tucat filmet készítettek közösen Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában a 4 éven keresztül tartó Transitions projektek keretében. A programban itthonról 14 roma és nem roma újságíró vett részt. Korábbi cikkünkben Móricz Ilona, a hazai koordinációt végző Független Médiaközpont igazgatója úgy fogalmazott, a projekt erénye, hogy „a videós újságírás és a dokumentarista módszertan összekapcsolásával nemzetközi közönséghez szóló, releváns történeteket mond el európai roma közösségekről, romák főszereplésével és közreműködésével”.

(tovább…)

Több olyan nemzetközi médiafejlesztési projektet valósított meg az elmúlt években egy prágai központú hírportál, amelyeknek célja a romákkal kapcsolatos előítéletek és sztereotípiák visszaszorítása volt. A Transitions által irányított projektek keretében 4 éven keresztül, roma és nem roma újságírók több tucat filmet készítettek közösen Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában.

A programban itthonról 14 roma és nem roma újságíró vett részt. A Színesen és elfogulatlanul című két éves projektben 25 rövid videó-dokumentumfilm készült, majd ezt követte 2012-2014-ben a Romák – itthon Európában, amelynek során további 15 filmet forgattak a résztvevő öt országban. Az újságírók a rövid videós dokumentumfilm-készítési modell alapján gyártották filmjeiket. Az amerikai hírmédiában ez a modell elterjedtebb, mint Európában, ezért a Miami Egyetem oktatóinak, szakembereinek útmutatásával zajlott a munka.

„A film lehetővé teszi, hogy azok az emberek szólaljanak meg, akik egyébként nem szerepelnek a hírekben, akiknek ritkán adatik meg, hogy elmondják nyilvánosan, amit gondolnak. Az újságíró a háttérben marad, tehát csupán láttatja az eseményeket, megszólaltatja a szereplőket” – mondja a hazai koordinációt végző Független Médiaközpont igazgatója, Móricz Ilona arra a kérdésre, hogy miért épp a filmet választották a projekt kommunikációs formájaként.  (tovább…)