„Hova utazol hétvégén?” „Hejőkeresztúrra.” „Már megint?!” Hát igen. Lassan hazajárok a dél-borsodi településre, és már elmondhatom, hogy egyre több az ismerős. Június végén annak jártam utána, hogyan jut el egy alapvetően közösségi gazdálkodásra épülő program egészen az értékesítésig.

Mi az: kevés erőforrás szükséges hozzá, olcsón juttat egészséges élelmiszerhez, javítja a gazdasági helyzetet és nem szennyezi a környezetet? A válasz: Pro Lecsó. A 2012-ben Hejőszalontán indult programról korábban már beszámoltunk itt, a Civilzónán. Most arra próbáltam választ találni, milyen hosszú távú lehetőségeket rejt magában az elsősorban olyan hátrányos helyzetű településeknek kidolgozott program, ahol nincs vagy csak nagyon minimális a lehetőség helyben végezhető munkára.

(tovább…)

Számos olyan téma került már feldolgozásra filmes eszközökkel, amelyek középpontjában a cigány embereket ért sérelem áll. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik, hogy miként hat ez a roma társadalom tagjaira, hogyan élik meg ők a cigányságukat. A Transitions projektekkel foglalkozó írásunk 2. része következik.

Roma és nem roma újságírók több tucat filmet készítettek közösen Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában a 4 éven keresztül tartó Transitions projektek keretében. A programban itthonról 14 roma és nem roma újságíró vett részt. Korábbi cikkünkben Móricz Ilona, a hazai koordinációt végző Független Médiaközpont igazgatója úgy fogalmazott, a projekt erénye, hogy „a videós újságírás és a dokumentarista módszertan összekapcsolásával nemzetközi közönséghez szóló, releváns történeteket mond el európai roma közösségekről, romák főszereplésével és közreműködésével”.

(tovább…)

Már általános iskolásként tudta, hogy mássága miatt „utakat” kell keresnie és találnia, hogy odafigyeljenek rá. Felnőttként sikerült elfogadó környezetet teremteni maga köré. A Romani Design-t ma már elismert márkakánt jegyzik itthon és külföldön egyaránt, kollekcióit olyan neves színésznők viselik, mint Gryllus Dorka.

Varga Erika tradíciókövető családban nőtt fel, ahol az öltözködés hangsúlyos szerepet töltött be. Ugyan gyerekként arról még nem álmodozott, hogy divattervező lesz, de az alkotás, a kézműves tevékenység mindennapos volt otthon. Nem véletlenül lépett az útra, amelyen immár évek óta halad. „Kezdetben a roma népismeret-terjesztés területén végeztem oktatói munkát, majd az ötvösségben kerestem a kreatív önkifejezés lehetőségeit. Végül ennek a számomra két fontos területnek az összekapcsolásából jött létre egy társadalmi küldetéssel bíró divatmárka gondolata” – magyarázza Erika a Romani Design gyökereit.

“A divat révén szemléletformálást lehet megvalósítani.”; fotó: Imre Barnabás

(tovább…)

Létezik egy apró borsodi település, amely immár évek óta csodabogárként szerepel a hírekben. Egy ezerfős falu, amely folyamatosan fejleszt, megújít, és arra törekszik, hogy szellemi és fizikai erőforrásait kihasználva boldoggá tegye az ott élőket. A titok nyitja az oktatásban rejlik.

A település két „csodája” miatt vált híressé: az ún. hejőkeresztúri iskolai modell, valamint a közösségi gazdálkodásra építő zöldségtermesztési program, a Pro Lecsó révén. Látszólag egymáshoz semmi közük, közelebbről nézve azonban elválaszthatatlanok egymástól. A település két vezetőjét hívtam segítségül, hogy a titok nyomába eredjek. Demeterné Zeleni Enikőt 2006-ban választották polgármesterré, Kovácsné Dr. Nagy Emese pedig 2000 óta áll a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola élén. Mindkettőjük célja ugyanaz: jobbá tenni a falut, amelyben élnek. A tavasz egyik utolsó napján Hejőkeresztúrba látogattam. INTERJÚ.

(tovább…)

2012-ben egyedülálló program indult a borsod megyei Hejőszalontán. A Pro Lecsó új alapokra helyezi a közösségi mezőgazdálkodást, mégpedig oly módon, hogy vegyszermentes zöldségtermesztéssel ad választ olyan összetett társadalmi-gazdasági problémákra, mint a munkanélküliség vagy a kirekesztettség.

A Pillangó Fejlesztések által kidolgozott módszer azon hátrányos helyzetű településeknek nyújt alternatívát, ahol nincs, vagy csak nagyon minimális a lehetőség helyben végezhető munkára. A módszertan segítségével nem csupán vegyszermentes kertészet tervezését, beindítását végzik, hanem a résztvevők folyamatos képzését, egy speciális iskolán kívüli felnőttoktatási program segítségével. A szervezők valójában egy remekül működő, a gyakorlati vidékfejlesztésben használható módszert dolgoztak ki.

„A kertészeti termelés 2014-ben 3 településen, 30 résztvevővel zajlott, akik fejenként 300-600 kg friss zöldséget vittek haza családjuk részére a szezon során, ami jelentősen hozzájárult az élelmiszer-biztonságukhoz” – mondja Kassai Melinda, a Pillangó Fejlesztések vezetője. Ez közvetett jövedelmet jelent a különösen hátrányos helyzetű, segélyen élő, de más kispénzű embereknél is. Arról nem is beszélve, hogy észrevétlenül kerülnek ki abból a státuszból, hogy mindig csak segélyéért járnak az önkormányzathoz. A zöldségek jelentős része otthon, saját háztartásban kerül elfogyasztásra.

„Fontosnak tartjuk az egyéni motiváció kialakítását és folyamatos fejlesztését. Ennek része, hogy a résztvevők a megtermelt zöldségeket a saját döntésük szerint használhatják fel. Gondoljunk csak bele, hogy annak, aki 22 ezer forint segélyből él, mekkora segítséget jelent, hogy kellő mennyiségű, vitamindús, egészséges táplálék jut az asztalra” – magyarázza Kassai Melinda.

Palánta-telepítés Hejőkeresztúron

(tovább…)